#0017 stanfordi börtönkísérlet
Tudom, hogy sokan írtak már róla, de mivel kerek évfordulója van, idepöttyintek én is egy keveset a témában.
- 2011-10-08 21:28:08
- piszkafa
- (hozzászólások: 0)
Tudom, hogy sokan írtak már róla, de mivel kerek évfordulója van, idepöttyintek én is egy keveset a témában.
"Adj egy csókot szép bálványom
Hadd cuppanjon piros szádon
Míg a csokot czuppantottam
A csecsedbe pillantottam.
Jaj de kedves selyem halom
A bimbóját be is falom.
Czombod tövét megcsókolom,
Kondor fanod felborzolom.
Szétnyílik a pinád partja
Piros száját kimutatja.
Hadd nyaljam meg a kis száját.
Azt a duzzadó csiklóját.
Megmarkolom a farkadat
Piros feje hogy feldagad.
Végig huzom a pinámon
Hadd meredjen, hadd ugráljon.
Hadd csuzlizza a kis lyukom,
A míg beljebb beljebb dugom.
Jaj, a pinám már szétrepedt,
Ily falatot még nem evett.
Taszitsd belém egész tövig,
Hadd menjen a köldökömig.
Ah most a fark belém ömöl,
Elájulok a gyönyörtől.
Ah a kéjtől hogy vonaglok
Csupa villanyosság vagyok.
Hagyd a farkad a pinámba
A nyelved meg dugd a számba.
Fekügyü[nk mo]st megfordítva
Pinám [a] szád felé nyitva.
Nyalogasd a pinám ajkát
Én meg a farkad kalapját.
Hagytam egy kis hatásszünetet.
Igen, kérem, ezt Jókai Mór írta.
Gondoltam én, hogy Móric bácsi is
férfiből volt, hiszen oly remek nőalakokat alkotott. A Nagy Magyar
Mesem-ondó még ennyi év után is okozhat meglepetéseket.
Idétlenségében is bájos. A hangja pedig úgy van jól, ahogy van.
Küldemény a Locsolóvers(eny)-re.
Locsoló
írta: Piszkafa bácsi
Locsolómban szagosvíz, vagy valami kölni,
Tudom én, hogy büdös, nem kell öldökölni!
Hajat is most mostál, te kis drága, poszka?
De azért szerencse: ez nem krasznajamoszkva.
Aztán majd beváltok egy szerelem-jegyet,
Olyan leszek este, mint ki röptében a legyet.
Más lesz a locsoló, más lesz majd a kölni,
Megmutatom, babám, hogyan kell prücskölni.
(2009.04.05)
Párizsban 1463 óta számozzák a házakat. Fogalmam sincs, hogy ki találta ki és miért. Minden esetre hasznos egy "találmány". No, az ángilusok nem kapkodták el a dolgot. Aszonták: "Áh, well, ez olyan Francia találmány! Jobb lesz, ha mi nem kísérletezünk ilyesmivel." Ja, egészen 1764-ig gondolkodtak rajta. De 13-as házszám és emelet azóta sincs. Japánországban ma sincs házszám és kész.
-James Daly találta fel a Kvízt. Ez a mese veleje.
-Naaaaaa, az hogy vóóóóóót? Mongyadmá! Naaaaaaaaa!
-Az úgy volt, hogy a fent nevezett úriember, aki egyébként
színigazgatóként tevékenykedett, 1784-ben egy dublini kocsmában ült
a barátaival. Iszogazzak (tuti, hogy barnasört is - no egy jó kis
"giniszt" benyomnék most, ha nem szednék annyi bogyót az
influenzámra) beszélgettek. Aztán James-nek kipattant egy ötlet a
kalapja alól. "Komák! Fogadjunk, hogy kitalálok egy szót, és azt
rövid idő alatt elterjesztem!" Fogadtak. James pedig nekilátott.
Még azon az éjszakán minden ajtóra felírta krétával, hogy "QUIZ".
Aztán ezt még néhány éjjel elkövette.
A szó híres lett, hiszen ma is használjuk a találóskérdésekre. S
hogy pontosan mit is jelent? Annyit, mint amikor Feri szájából
halljuk azt, hogy : adócsökkentés. Vagyis az égegyadta világon de
semmit.
-De itt nem politizálunk ám.
-Jó, jó, de olyan nehezen lehet kibírni...
Egykoron igencsak sok időbe telt a
katonapuskák újratöltése. A fegyver csőtorkolatán át először a
puskaport kellett betölteni, erre a fojtást, majd a golyót, arra
ismét fojtást. Azután az egészet töltővesszővel be kellett verni,
végül a gyújtólyukba gyutacsot illeszteni.
A bonyolult folyamatot 1660-ban úgy próbálták lerövidíteni, hogy a
teljes teöltestet kettesével előre papírhüvelybe töltötték. A
párosával csomagolt töltetet azután esetenként ketté kellett
harapni.
Ettől kezdve 1867-ig, a hátultöltős puskák bevezetéséig (kb 200
évig) lehetőleg csak olyan katona kapott puskát, akinek erős és
hibátlan metszőfogai voltak.
Az 1740-es években a határőr huszároknak a dzsida, azaz a kopja
volt a fegverük. Ehhez azonban csak a 31 centi hosszú lándzsahegyet
kapták meg a kincstártól, a háromméteres mogyorófanyélről maguknak
kellett gondoskodniuk. E célra a határőrvidékeken külön
mogyorófakertek voltak, és ezeket kopjakerteknek nevezték.
A katonakabátokon csak 1862 óta vannak zsebek. Addig a zsebek
rávarrását határozottan ellenezték, mondván, hogy zsebre dugott
kézzel nem lehet harcolni.
Tegetthoff osztrák tengernagy 1866-ban, a lissai tengeri
győzelem után azonnal Bécsbe utazott, hogy Ferenc József császárnak
személyesen tegyen részletes jelentést.
De csak az előszobáig jutott, mert ott azt mondták, hogy abban a
kabátban, amelyet visel, nem mehet az uralkodó elé. A tengernagy
méltatlankodva megjegyezte, hogy ha ebben a kabátban nyerte meg a
csatát, akkor jelentést is tehet benne a győzelemről. Az udvaroncok
azonban hajthatatlanok voltak, így Tegetthoff csak napok múlva
bocsáttatott be, mire az új és szabályszerű kabátja a szabónál
elkészült.
No, az úgy volt, hogy 1865 decemberének szentestéjén az amerikai Tennessee államban (Pulaski) hat háborús veterán (Calvin E. Jones, John B. Kennedy,Frank O. Mc Cord, John C. Lester, Richard R. Reed, James R. Crowe)elhatározta, hogy társaságba tömörülnek és rémisztgetni fogják a feketebőrű lakosságot.
822-ben egy perzsa ipse leírta, hogy a bezoárkő varázslatos erővel bír, mert megvédi az embert a mérgektől.
Ugyan hová is tűnt az az idő, amikor golyós számolókkal végeztek bonyolult számításokat. (Bár az orosz vidéken még ma is előfordul.)
Tessék csak jól megnézni e férfiakat. Tán ők voltak az utolsó olyan parlamenti képviselők, akik egy független, SZABAD Magyarországot szerettek volna.
Georges Clemenceau nevű úriember volt Franciaország miniszterelnöke 1917 és 1920 között.